2023 legfontosabb BI trendjei
Mindennek az alapja egy deglobalizációs folyamat, de fontos megjegyezni, hogy nem csak geopolitikai értelemben, hanem szociálisan és gazdaságilag is. A hatalom újraelosztása és az adatok töredezettsége elválaszthatatlanul összefügg.
A deglobalizáció egy új koncepció, az elmúlt időszak változásai miatt: a kínai gazdasági fejlődés, az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, az orosz expanziós törekvések. Újfent fókuszba került, hogy az adatvezérelt vállalkozásoknak milyen gyorsan kell alkalmazkodniuk a szétosztottabb világhoz. Egyre bonyolultabb a megfelelő szakemberek megtalálása és alkalmazása, a jogi szabályozások egyre töredezettebbek, az adatok pedig mindinkább kikerülnek az adatközpontból a „szélekre”. Ez számos kihívást, ugyanakkor lehetőséget is teremt.
A napjainkban uralkodó makrogazdasági trendek felgyorsítják az adatipar konszolidációját, nagyrészt az újabb adatipari cégek kockázati tőke finanszírozásában történő megszorításoknak köszönhetően. A keresleti oldalon is megfigyelhető, hogy a több, különböző gyártó egyidejű használata helyett, inkább a platformokkal történő együttműködést preferálnak a vállalkozások. Hogy ez nagyobb cégek további akvizícióban, vagy adatképességeik a végfelhasználói cégek felé történő elosztásában valósul majd meg, még a jövő kérdése.
Dan Sommer, a Qlik igazgatója és Joe DosSantos, a Qlik CDO-ja a legutóbbi Data Brilliant podcastben az alábbi két szempont alapján vizsgálta a kérdést: a döntések kalibrálása, valamint az integráció kalibrálása.
A döntések kalibrálására alatt azt értjük, hogy a vállalkozás erőforrásait egy olyan probléma modern megoldására összpontosítjuk, amire valóban érdemes energiát fordítani. Bár sok szervezet rendelkezik már a valós idejű döntéshozatalhoz szükséges infrastruktúrával, a teljes potenciál azonban még koránt sincs kiaknázva. 2023-ban még fontosabb, hogy gyorsan reagáljunk a piaci változásokra, vészterveket készítsünk az esetleges válságokra, vagy kihasználjuk a „széleken” történő adatfeldolgozás adta lehetőségeket. A Gartner szerint a közeljövőben az adatok 50%, már az adatközponton kívül termelődik majd.
Az ellátási lánc megszakadása miatt van szükség valós idejű információra. Ez sokszor sokkal kisebb léptékben is előfordul, például a Netflix a megtekintéseink alapján ajánlja a filmeket. Ez egyszerűnek tűnik, de a pontos ajánlásokhoz nagyon sok valós idejű adatot használnak fel: egy nap, egy hét vagy egy hónap már túl hosszú idő; néhány döntést az adott pillanatban kell meghozni, különben irrelevánssá válnak.
Ezzel eljutunk a második trendhez – az adatsebesség és a döntési sebesség összepárosításához. Minél több az adat, annál nagyobb az ismételhetőség, és annál több lehetőség nyílik a döntések automatizálására, amivel az adatok és a döntés közötti idő lerövidíthető. Ha ez egy szervezet több ezer alkalmazottját érinti, annak óriási hatása van.
Miután a döntések helyükre kerültek, az integráció kalibrálása következik; ez a technológia támogatja a döntéshozatalt, és a megfelelő helyre küldi az adatokat. A deglobalizáció, a szétosztott világ valamint a járvány idején a világ működése érdekében tett összes befektetésünk ismeretében új dolgokat kell megtanulnunk: az összekapcsolt governance-t, az adatok reagálókészségét és a felhős infrastruktúra növekvő költségét.
2023 egyik fő célja egy olyan adatinfrastruktúra adaptálása, ahol az eltérő forrásokból származó, potenciálisan más szabályok alá tartozó adatok összekapcsolása megoldható. Ebből született meg az adatszövet koncepciója, vagy ahogy a podcastben hívják: „X Fabric”. Ahogy a vállalkozások a vállalkozásukon belüli, mindenki számára elérhető univerzális metaadatok végső célja felé haladnak, az „X Fabric” koncepció egyre inkább megjelenik az architektúra alapját képező adat- és elemzési folyamatok irányításának biztosítására.
